2017. november 12., vasárnap

Jó kis nap a végére...

Az tény, hogy hat hét múlva karácsony. És az is tény, hogy én még lemaradtam pár hetet, talán hónapot.
Az is tény, várom a karácsonyt, de valahogy inkább egy kis nyugalmat.
Tény az is, fel  fogok menni a hálóba, és olvasni fogok. Pihenni, tervezni... Mert kicsit el vagyok veszve, zajlik az élet körülöttem, mennek a napok... Én meg ott hátul kullogok.

Volt a héten kis vita, generációs probléma. És a legrosszabb ebben, igaza van mindenkinek. Kicsit jobban kell alkalmazkodni mindenkinek, apropó... Tegnap a fiúk nem mondtak igazat, hol voltak. Kevés szabály van, de az egyik tudjam hol vannak, elérhetők legyenek... Erre ma, gonosz anya voltam kikapcsoltam a netet és nem engedtem el őket. Délelőtt még menni akartak, egyik kérlelelt, másik még ki is porszívózta a szobarészét... De délutánra olyan jól együtt voltunk a nappaliban. Fura a szemüket látni. :))))) szeretem mindet.... :)
Mesi is jobban van már, bár sokat fáj a feje... Csenge meg dacos kiscica, ha azt mondom javítsa ki a hibásan írt betűt, két percig mérges is rám. :)
Zsolti megcsinálta a hálót, fel raktuk az új függönyt is. Szép!
Biggyesztes is volt, kacsát sütöttem. Leves is volt belőle, miranda szelet nasinak...

1 megjegyzés:

  1. Oh, ilyen nagy családnál az ellenállás is a tökéletesség körében megy. A működtetés oltárán. Ez van. Nem könnyű, nem nehéz, egyensúlyban vagytok.

    VálaszTörlés