napjaink;-)

Nézem a háttérképemet és annyira de annyira vágyom már a jóidőbe..Napsütésnek az illatát érezni, az orromban is és a bőrömön is. Meg úgy egyáltalán illatot érezni. Lesz idén is tavasz???

Kicsit elgondolkodtam az előbb egy e-mail írása után a mindennapjainkról.
Még azt érzem, lefogják a kezemet, az agyamat. Hogy ki??? Egy alig két hónapos, tündérlányka. Bízom benne ha jön a tavasz, Csenge is nagyon szépen ellesz kint a friss levegőn és mosolygós kiegyensúlyozott baba lesz. Na most is az, de csak cicin, na meg utána pár percet, na azt gyorsan ki kell használni, apával a gügyögésre és a mosolyra, mert ha lemaradunk róla csak a bömbi megy.,-)
Nem vagyok türelmetlen, tudom ez is el fog röpülni, ma már a fürdésnél a kapucni alól egy igazán huncut Csenge nézett vissza rám. Ó, ha meg tudnám mutatni! Úgy nézett, na anya nem rágsz meg??:-) Dehogynem, nem tudok betelni a puha bőrével, az illatával.
De őszinte leszek, kicsit, nagyon "matrica" lett Csenge, mindig ölben van. Én nem annyira bánom, de azt látom hogy nehéz a többieknek hogy kisajátította egy ilyen kis manó az "anyát".
Nehéz az gyerekeknek, bár mindegyiket szeretem nagyon, mikor látják fáradt vagyok állandóan segítenek, hol egyik hol másik. Mikor jobb kedvem van megkérdezi Dávid: -Anya, most nem vagy fáradt? Olyan aranyos volt. Na persze ha azt látják, nem vagyok fáradt, tudják feszegetni a "húrt"...
És persze szegény Zsolti is azt hiszi, ő az ötödik a sorban, vagy talán a Tégla kiskuytánk is előrébb van a sorban...pedig nem így van, csak meg kell találnom a helyes egyensúlyt. Ami nehezen megy. Már a lakást, nehezen, de átlátom. Ennivalót varázsolok a hűtőbe, és délre az asztalra. Tisztaruha van nagyjából (max, nem élére vasalva), pedig nem könnyű.Ja, és ott a suli is.... Csenge nem egy alvós baba, max kétszer húszpercet alszik napközben, annak a felét cicin. Na és nem ám, három, négyóránként eszik, fenét....óránként, másfél óránként. Tehát állandó karban kell hogy legyen...kényeztetem rendesen álitólag. Pedig nem is alszik a nagyágyunkba.;-) És éjjel is csak egyszer kel fel, meg egyszer hajnalban, de akkor még ráhúzunk egy órát, míg felkeljek a nagyokhoz, és ahogy integetek a nagyoknak, már hallom a hálóból a jelzést...gyorsan fussak pisilni, mert kezdődik a nap(vagy már elkezdődött????...:-))))

Megyek és most élvezem a csendet, ritka pillanatok egyikét!;-)

képek...

Csepp betegség:-(

Csepp Királylány is beteg lett!:-( Még az a szerencse hogy az anyatej miatt, nem jön ki rajta annyira a betegség mint rajtunk.
Tegnap egész nap sírt, csak a cicin maradt el. Tegnapelőtt nagyon jól aludt. Most is alszik, remélem ma is így lesz. Mert tegnap estére már én is nagyon fáradt voltam, hogy nem tudtam segíteni rajta.
Porszívóztam az orrát, cseppentettem bele anyatejet, remélem gyógyul lassan..
Zsolti is beteg volt, magas láz jellemezte a betegségünket.
Nem egyszerű volt. Főzni, vásárolni, magamat elviselni..á, mindegy, útálok panaszkodni.:-(
De remélem ezzel a betegséggel, ezek után, vége a rossz passznak.
Na megyek gyorsan összedobom a lakást és előkészítem az ebédet.

Pont;-)

Folytatás...

Lefeküdtünk szépen ahogy mindig. :-) Éjjel három órakor arra ébredtem, hogy wc-re kell mennem, és távozott a nyákdugó. Okos könyvek írják ennek lehet napokkal előtte is jele. Így vissza akartam feküdni, Zsolti kérdezi, minden rendben? Persze minden. ...Majd kis idő múlva még is azt éreztem nem fogunk itt visszaaludni. Kértem keljen, ő, biztos???:-)))
Mobilunk még nem volt, sem vezetékes telefonunk, így míg én elmentem fürödni, Zsolti ment a fülkébe telefonálni, hamar jött a mentő, én meg megdöbbentem milyen erős fájásaim lettek, no a mentősök is jópofák voltak...anyuka hanyadik gyereke? Mondom az első. Na, akkor még 10-12 óra minimum, Szentendre határában már "esettel" mentünk, mert látták nincs laca-faca...:-)Ekkor fél öt lehetett. Bementünk a szülőszobába, senki nem volt....Persze minden nagyon új volt és meglepő, és meg is ijedtem sokszor, de mikor megszületett Mesi, 6 óra 33 perckor, nagyon büszke voltam magamra, meg Mesire...(milyen más volt mint most Csengével)
Persze végig fiút vártunk, mert azt mondták az ultrahangon. Még a szülőszobán is azt mondtuk fiú lesz, mikor megszületett, megkérdezte a szülésznő azért megtartjuk, mert kislány!:-))) És mi nevetve mondtuk semmi pénzért nem adnánk oda.:-)


Azóta eltelt 13 év, szinte elröpült, az én cserfes kislányomból,kamasz lány lett...Van erős akarata, öntudata, itthon lazább de az iskolában, kötelességtudó..erős egyéniség.

(és már szerelmes) Nem írhatom meg kibe, őrzőm a titkot.:-)))Mert elárulta. Nem mindig teszem jól a dolgomat vele, minden nap tanulok tőle valamit...Ma pl azt hogy sosem mondom a nevét annak akitől kérek valamit. Igaza van...

Nézem Csengét, ma hathetes, és nézem Mesit aki ma 13 éves. Megy az idő nagyon.Remélem azért ha felnőttek lesznek a gyerekeim lesz olyan dolog ami miatt, szívesen emlékeznek vissza a gyerekkorukra! PONT!:-)

ui:. betegek vagyunk, Mesi köhög nagyon, én lázas voltam ma egész nap, de most a forró fürdőtől észhez tértem....én is köhögök, remélem a csepp Királylány nem lesz beteg.:-(

13 évvel ezelőtt....

13 évvel ezelőtt, esett a hó. Mérleget mentünk kölcsönözni (naja, első gyerek:-)))Míg cipeltük haza, vagyis Zsolti a mérleget, jó súlya volt, abban még volt anyag, néha lerakta és a patakparton épített hóembert.:-) Nekem már nem sok kedvem volt nagy hassal...
Panelben laktunk 36 négyzetméteren. De olyan kis otthonossá tettük. Volt külön szobája Mesinek. Vagyis ezen a napon még úgy tudtuk, Dávidnak.:-))))
Elterveztem hogy rizseshúst főzök másnap, azt lehet melegíteni majd Zsoltinak, míg mi a kórházban leszünk, nem is gondoltam volna, hogy hajnal háromkor úgy dönt Mesi, útnak indul a nagyvilágba.....folytatjuk....:-))))

napok.....

Itt vagyok egy kicsit! Pedig lenne dolgom bőven...végre alszik a kisasszony kicsit! Napok óta csak az ölemben, főleg cicin van Csenge el, de olyan szinten, hogy ha más kezébe kerül nagy könnycseppek kíséretében sír!:-( Ezzel nem is lenne baj, mármint, hogy cicin van el, csak megáll az élet..Pedig megállítanám igazából, csak nem lehet.
Ki kell(enne) szolgálni a családot. Főzni, mosni, takarítani...magammal is kicsit foglalkozni, tanulni a gyerekekkel, és persze Zsoltival is jó lenne beszélgetni egyet. De estére már olyan szinten fáradt vagyok hogy hihetetlen. Várom már a jó időt, napsütötte levegő illatát szeretném érezni.
Azt hittem kicsit könnyebb lesz majd hathetesen az élet, de még nem állt be a napirend. Lehet hogy már nem is fog???:-))) Nem panaszkodom, én akartam így. Élvezem is.......nem cserélnék senkivel.
Na megyek összekapom kicsit a lakást...pedig hogy aludnék;-)

ui.: megint pityog a királylány...borul a terv, de röpülök hozzá. Szerintetek, elkapatom????;-)

Főnökeim.:-)

Felkeltem reggel, néztem a kiságyat, csend volt. Gyorsan kilopództam, a többieknek készíteni az uzsonnát, a teát. Kicsit morcos voltam, mert úgy aludtam volna még, megittam a kávét, integettem a srácoknak akik elmentek a suliba. Szokásosan beindítottam minden masinát, csinálják a dolgukat, és figyeltem....figyeltem. Mikor hallom meg a kis nyávogást a hálóból...És igen!!! Hallom, csak úgy repültem fel, puszilgatni, ölelgetni kismanómat. Eszembe jutott, kell ennél jobb dolog???Egy illatos kismanót ölelgetni, etetni, mikor nyakig kakis tisztába tenni??
Legjobb dolgom van a világon! Boldog vagyok hogy a családom a főnököm, most jobban Csenge, máskor a többiek.;-)
És minden nap egy csoda, ma reggel Dávid két pár puszit adott, még mialatt elbíznám magam, egyik pár a Csengének lett küldve. :-)) Versengenek, kinél legyen Csenge ha hazajönnek, persze csak akkor ha csendes mosolygós. Különben.:-Anya, éhes!!!!:-) Fürdetésnél valaki mindig ott van, kicsilábat puszilgatni, és a babakocsit is ritkán kapom meg tolni...De élvezem, ahogy a gyerekek sertepertélnek Csenge mellett. De csak addig míg kedvük van, nem szeretném ha terhükre legyen a Csenge. Eddig beválik a dolog...
ÉÉÉÉÉÉÉs tegnap előtt óta, elkezdett kommunikálni Csenge, mosolyog és közben mesél..mesél, már nem csak formázza a kis száját, hanem kijönnek a hangok is. Neki is nagyon tetszik.:-)) Imádom..
Na jó, elfogult anya befejezi írását, és kitalálja mit csináljon ebédet a családnak.....

csavarogtunk....

Ma útra indultunk ketten, Csengével.:-)
Én párszor leizzadtam, de zökkenőmentes volt az út. Reggel tanácsadásra mentünk, mázsálni.,-)
Komoly súlyunk van ám, 3950gramm, de pelussal és pólóban. Így gondolom olyan 3800gramm körül van. Igazi kis gombóc doktornéni szerint is.:-)
Majd elmentünk a dm-be, beváltottam a kupont, és vettünk pelust is.
Majd még mindig aludt a hordozóba, gondoltam bemegyek a Lidl-be is vásárolni. Itt is végig nagyon jó baba volt Csenge.

És amiért ma nagyon hálás vagyok, az a emberek hozzáállása a kismamákhoz, babákhoz. Ketten is előre engedtek a boltban a pénztárnál, majd mosoly kiséretében zacskót is kaptam a paprikához előzékenyen. Majd mikor kitoltam a kocsit készségesen segítettek visszatolni.:-o
Teljesen meglepődtem, és jó érzés volt tudni, hogy vannak még jóérzésű emberek!:-)
Szóval, csaknem ha ki a jóérzés az emberekből....

Kicsilány, és nagylány!:-)))

Imádom az illatát mikor felveszem az ölembe, a kis finom bőre tapintását, mikor mérgesen követeli a cicit, és minden pillanatot amit vele vagyok.
Szomorú is vagyok hogy olyan gyorsan mennek a napok. Nem lehet megállítani az időt???Nem????
Egy hónapos ma Csenge! Minden pillanatát végigélem születésének, olyan sokszor. Minden gyerek születése egy csoda. De ennyi idősen, teljesen más várni a csodát és megélni a születését.
Nagyon szeretek ANYA lenni. És ez a pici kor számomra a legszebb korszak.
Jó, van minden korban szépség, én már csak tudom, még a 13 éves lányzomnak is vannak csodái.:-)

Lassan róla írok majd. Mivel január 20.án Mesi 13 éves lesz. És napról napra, egyre csinosabb, nőiesebb, nagylány. Na de majd erről bővebben....

Borúra, derű:-)))))

Ma sokkal jobb kedvem van, pedig nincs semmi változás.
Ma is borús az idő, főzni is kellett, meg a szobákban is takarítani.
De fel fedezetem a hordozókendőt. Magamra kötöm Csengét és tudunk olyan dolgot csinálni, amit eddig nehezen csináltam mert megfájdult a hátam, tudunk tanulni így, vagy csak kicsit ringatni Csenge babát.

Jó lenne kicsit sütne a napocska és kimehetnénk sétálni. De ha így lesz, elég locspocs lesz a hó olvadás miatt. Nem baj, eljön ennek is az ideje....

Kicsit fáradtan..

Illik egy majd négy hete született hattagú családban fáradtnak lenni????

Csuda tudja....én az vagyok, magamra vagyok mérges. Beleszoktattam a családomat abba hogy mindig van tiszta ruha, alapvetően rend van mindenhol, van délre meleg ebéd, be van vásárolva, posta, fontos ügyek elintézve....mellette az apróbb dolgok is rendben mennek. És persze sütve van sütemény mindig és mellé mosolyogni is kellene....Fogok is...írjuk a mostani kitörésemet a szülés utáni depresszióra! Pedig nem vagyok depressziós csak ki vagyok kicsit fáradva. És nehezebben tűröm a megpróbáltatásokat! Délután nagyon nehéz a srácokkal tanulni, mert Csenge nem egy alvós baba. És így nehezen tudunk tanulni. Pedig sorban írják a félévi felmérőket.:-( Rá kéne gyúrni, egyedül nem megy. Síró csecsemő mellett nehéz. Persze tudom, hol könnyebb, hol nehezebb nap van. Nem szeretek panaszkodni. Holnap könnyebb nap lesz!,-)
Most is nyekereg a királylány! És hogy tünemény, az biztos! Illatos kismazsola.
És a nagyobbacskák is nagyon aranyosak (jó-jó egy pillanatra elvesztem az eszem mikor a tanulási hozzá állásukra gondolok) Mesi tegnap anyja kedvéért még buktát is sütött, megsúgom, finomabb lett mint az enyém.:-)))) Az előbb Dávid porszívózott.... úgy hogy segítenek a maguk módján.
Megyünk lassan fürdeni és a végeláthatatlan szopizás jön!:-)))))

Holnap pozitívabb bejegyzés lesz!!!!:-))) Ígérem.

ui.: tudom pihenni kellene. Bocs, ha pihenek feje tetejére fordul minden...inkább most hajtok a szinten tartás felé, csak edzenem kell magam hozzá.

Új Év!!:-)))

Most hogy töltöttem fel a képeket látom hogy szinte csak Csengéről rakok fel képet. Most ő a sztár:-) Nem is találtam friss képet a nagyokról:-(, de pótolom majd.

Ma elkezdődött a suli, és a munka is. Szerintem Zsolti sem bánta már, ha kiszabadul itthonról. ;-) Se pecázni nem tudott ebben a hidegben, sem gombászni, sem íjazni....
Én sem találom még a helyem. Várom már hogy pár órát csak kettesben legyünk Csengével. Kicsit egyenesbe jönni itthon is.
Pár napja, nagyon szépen beállt a éjjel. Kétszer kel fel enni Csenge. Kicsit sirdogál de visszaalszik magától. Szépen alszik....ő is hason alvó lett. Ha hanyatt alszik el, hamar felriad a saját mozgására. Nappalok még változóak. Tegnap nagyon sírós volt a kicsilány, ma alszik napközben is többet. Igény szerint szopizik, nem kap semmi mást mellé, se tea sem víz. Így többet is cicizik.

Kíváncsi vagyok a nagyobbacska gyerekek hogy haladnak majd a tanulással. Mert nem annyira tudok most órákat ott ülni felettük.

Tehát elkezdődött az Új Év!!!:-)))))